Mithras és Jézus (3)

Kirándulni volna jó. Az információ szerzésnek egy sajátos és jelen esetben akár Magyarországon bejárható módja lehetne a fertőrákosi Mithras-szentély felkeresése. Ez azért lenne fontos, hogy megláthassuk a lényegi azonosságokat és különbségeket, amik mondjuk egy keresztény templommal kapcsolatban felmerülhetnek. De se pénzem, se időm - és ráadásul hideg is van. Majd talán a nyáron...

Addig viszont használjuk a weboldalukat információszerzésre!

A vizuális információk jó része átjön a weboldal Galériáját nézegetve: egy Mithraeum számomra nem tűnik hasonlónak egy tipikus keresztény templomhoz. Most nem csak arról beszélek, hogy nincs tornya. Ezek a kis szentélyek nem rendelkeznek azzal a hármas tagoltsággal, amivel a keresztény templomok (előtér, főhajó, oltártér). A Mithraeum a térben lefelé vezet, a barlangba. A keresztény templomok nem teszik ezt, inkább “felfelé” próbálják vezetni az embert. Elmondható persze, hogy a katakombák kereszténysége hasonló kriptákban jött össze, de ezt inkább tekinthetjük a vértanúk kora kényszerűségének, mint normális állapotnak.

A Galériájukat egyébként azért is érdemes megnézegetni, hogy meglássuk a feltárási folyamatot és a végeredményt is.

Az Irodalom oldalra kattintva megtalálhatjuk a fertőrákosi Mithraeumhoz kapcsolóldó cikkeket, tanulmáyokat és könyveket is. Aki tehát a konkrétumokat akarja kutatni, itt számos információt talál.

Módszertani szempontból újra leírhatnám azt, hogy az Irodalomjegyzékben található könyvek után hogyan kell vadászni, akik olvasták a korábbi bejegyzéseimet, tudják, hogy én ezt hogyan csinálom. Egy újabb szempontra szeretném viszont most felhívni a figyelmet: keresd a vérprofit a tématerületen!

Úgy tűnik, Dr. Tóth István (1944-2006) ókortörténész az, aki segítségünkre tud sietni. Na nem feltételenül az összehasonlításban, de abban mindenképpen, hogy eligazodjunk a Mithras-kultusz alapkérdéseiben. Bárki letöltheti és elolvashatja a tanulmányát Mithras, a misztériumok istene? címmel. (Egyébként akik figyelmesen elolvasták esetleg a Wikipedia magyar nyelvű “Mithrász” szócikkének forrásait, azok már találkozhattak ezzel a tanulmánnyal.)

Tóth István tanulmányából megtudhatjuk, hogy a Mithras kultusz nagyon hirtelen jelenik meg valamikor i.sz. 90-100 körül és alig két emberöltőn keresztül terjed el a Római Birodalomban. A kultusz szentélyei nagyon egyformák, mindenhol ugyanaz a belső felépítése, ugyanazok a kellékei. Ebből a nagyfokú azonosságból vonja le azt a következtetését, hogy "mindeme egybecsengések mögött egy, a kultusz megszületésekor ható, igen erős rendező-erőnek kellett állnia".

Elmélete szerint a kultusz hátterében egy Claudius császár reformjait és vámrendszerét használó szereplő/szereplők lehettek. A Birodalom közigazgatási rendszerét jól felhasználó tudásközpontokká válhattak a vámközpontok, hiszen minden lényeges információ itt összegződött. Feltételezése szerint - ahogy egyébként a feliratokon is fellelni - léteznie kellett egy bizonyos magas rangú contrascirptornak, aki a kereskedelmi hálózatot bejárhatta. Őbenne egyesülhetett az a sokféle tudás (csillagászattól különféle egzotikus vallási és filozófiai ismeretekig), amivel megalapozhatta a Mithras-kultuszt. Ha tetszik, és ha prófétának akarnánk tartani: ő lehetett az a bizonyos "történelmi" Mithras.

Visszatérve még egyszer Jézus Krisztus és Mithras összehasonlításának elvi lehetőségéhez: a Mithras-kultusz kérdéskörét illetően Tóth István nem teljesen pesszimista a kultusz megfejtését illetően, de cikkében így fogalmaz:

"Mindebből ma csak a felszínt ismerjük, a mélyebb rétegekről gyakorlatilag semmit sem tudunk. Némi torzítással nagyjából az a helyzet, mintha meg akarnánk fejteni a Golgota-jelenetet, vagy az Utolsó vacsora ábrázolásának értelmét, de úgy, hogy közben a teljes Újszövetségből és az elmúlt kétezer év keresztény irodalmi utalásaiból egy betűt sem ismernénk..."

Akkor ez most lehetséges?

[A képek forrása: http://www.mithras.hu ]