Bár Harry Potterhez hasonlóan az én hiányos tudásomból is könyvtárakat lehet megtölteni, de megmondom őszintén, soha nem jutott eddig eszembe, hogy ezzel a problémával foglalkozzak. Valahogy nem volt központi kérdés a számomra, bár a történeti Jézus kutatáshoz talán lazán kapcsolódhatott volna.
E levél két kulcsfontosságú idézetet tartalmazott:
"Mithrász a mítosz szerint a téli napfordulókor, az akkori római naptár szerint december 25-én, egy barlangban született. Bölcsőjét őt imádó pásztorok vették körül. Felnőve megölte a termékenységi jelképet jelentő bikát, és ezzel megváltotta az embereket, halhatatlansággal ajándékozva meg őket. Minthogy a bika ugyancsak ő volt más személyben, ezzel saját magát áldozta fel az emberekért. Híveinek beavatását szentelt vízzel való meghintéssel végezték. A hívek rendszeresen részt vettek egy kenyérből, vízből és borból álló vacsorán, amelyen Mithrász utolsó vacsorájára emlékeztek, amit követően istenük napkocsin az égbe szállt." Forrás: Wikipedia.
"Jézus is a jeruzsálemi bevonulás után ért működése csúcspontjára, ahová két szamáron vonult be. Krisztus korában a Nap a Rák csillagképben járt a nyári napforduló idején, azaz ekkor ért évi csúcspontjára, és a csillagkép neve sem rák, hanem Két Szamár volt (erre utal a Rák csillagkép két legfényesebb csillagának latin neve: Asellus Borealis és Asellus Australis, azaz Északi és Déli Szamárka is). Az tehát, hogy Jézus felült két szamárra és mindössze egy hét alatt beteljesítette élete fő művét, az annak csillagászati allegóriája, ahogy más vallásokban a napisten dicsősége csúcspontjára ér." Forrás: Wikipedia. További hivatkozás: Ponori Thewrewk Aurél: A hozzánk legközelebbi csillag.
Mit lehet ilyenkor csinálni? Hogyan lehetne egy ilyen, általam nem ismert témát megközelíteni?
Ebben a bejegyzés-sorozatban szeretném "élőben" bemutatni, hogy hová jutottam a kérdéssel. De nem csupán azt szeretném leírni, hogy mit találtam, hanem azt is, hogy milyen módon kutattam (módszertan!), ugyanis azt gondolom, hogy az általam használni szánt eszközök mindenki számára adottak!
Az első lépések
A legelső dolog, amit ilyenkor megtehetsz: bevallod az igazat, nevezetesen, hogy ezzel a témával még nem foglalkoztál. A levélírótól én időt is kértem - nagyon fontos dolog -, mert így nem szükséges az, hogy elhamarkodott választ adjak egy általam nem körüljárt kérdésben. Mivel számára ez már elég régóta meglévő kérdés, a kutatási idő, amit pluszban ki kell várnia, valószínűleg messze megtérül.
A másik dolog, amit mindenképpen érdemes végiggondolni, az a források kérdése. Minden tiszteletem a Wikipedia szerkesztőinek, de ez nem azt jelenti, hogy az általuk leírt dolgok minden tekintetben helyesek. Mivel nyílt rendszerű fejlesztési módszerük van, bárki (!) szerkesztheti az enciklopédiájukat, így abba hiba is csúszhat.
De ennél sokkal fontosabb a források kérdése tekintetében azt végiggondolni, hogy mit lehet egyáltalán forrásnak nézni egy ilyen helyzetben. Általában is igaz, hogy vannak ún. elsődleges, másodlagos és harmadlagos források. A harmadlagos források tipikusan az összefoglaló enciklopédiák, mint amilyen a Wikipedia is (vagy bármely nyomtatott lexikon). A források hierarchiájában úgy juthatok el minél magasabbra, ha megpróbálok a két nevezett személy (itt most Mithras és Jézus) személyére vonatkozó, minél közelebbi forrásokat felkutatni. A másodlagos források lehetnének olyan összefoglaló művek vagy monográfiák, amelyek velük foglalkoznak. De az elsődleges források jelen esetben azok a vallásos szövegek lennének, amiket elolvasva közelebb kerülhetnénk ennek a vélt vagy valós hasonlóságnak a feldolgozásában.
Még egyszer tehát, forrásokat kell felkutatni, amelyek lehetőleg
- elsődlegesek (Jézusnál a Biblia, Mithras esetében a róla szóló vallásos szövegek), ha ez nem megy, akkor
- másodlagosak (Jézusról és Mithrasról szóló monográfiák), s végül ha ez sem megy, akkor
- harmadlagos források: a lexikonok és enciklopédiák.
Google a barátod...
Talán még a források hierarchiáját sem gondoltam végig rendesen, de egy előzetes keresést már végeztem a Google segítségével. Első kereső kérdésem talán nem meglepő módon a fenti szövegben szereplő "Mitrász" volt. Ez rögtön vissza is adta a harmadlagos forrásnak tekintendő Wikipedia Mitrász szócikkét is. (E mellett pedig számos más oldalt, ami hasonlóképpen fogalmazott a fenti két idézethez.)
Ennek a lapnak az alján találjuk meg a szócikkhez tartozó irodalmi hivatkozásokat, és azt is, amit tulajdonképpen kerestem. Merthogy nagyon nagy mázlim van most. Úgy tűnik, magyar nyelvű monográfiára leltem, ami egyben az elsődleges forrásokat (tehát a vallásos szövegeket) is tartalmazza!
Ez az, amit kerestem:
- László Levente – Nagy Levente – Szabó Ádám: Mithras és misztériumai I–II. Szerk. László Levente. Budapest: Kairosz. 2005. ISBN 9789637510052
Kapható még ez a könyv? A Kairosz Kiadó honlapján megtaláltam a könyvet, de nem volt túl informatív. Illetve annyiban igen, hogy most már tudtam, hogy néz ki és pontosan mit is keresek. A könyvtárban, merthogy ez túl drága mulatság lenne...
Bár kinézete alapján rémlik, hogy ezt a könyvet akár az Apológia Kutatóközpont könyvtárából is elkérhetném (ott is van belőle példány), bizonyos megfontolások miatt nem teszem. Marad a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Keresés a katalógusban menüpont, beírom, hogy "mithras" - és már jön is az eredmény. László Levente nevét tartalmazó soron a részletekre kattintva megtudom, hogy hol van belőle példány, méghozzá úgy, hogy mindkét kötetéhez hozzáférjek. S irány a könyvtár!
A kérdéssel kapcsolatos megfontolások
Ezen a szinten sem elégszem meg azzal, hogy majd a könyv, amit beszereztem, mindent megold. A kérdés az, hogy hol lehet ezen az egészen fogást találni, ahonnan elindulva be lehet mutatni azt, hogy a Wikipedián szereplő állítások nem fedik a valóságot?
Mielőtt azonban ezt tenném, felvértezem magam egy kérdéssel, ami védelmül szolgálhat az egész kutatás során. Merthogy mire is vagyok kíváncsi? Arra, hogy nem lopták-e véletlenül az egész Jézus sztorit a Mithras-kultuszból. S mi ez ellen a legjobb védekezés? Végiggondolni azt, hogy mi az, amit Jézusról egészen biztosan tudok.
Jelen esetben amit kerestem, az az 1Tim 3,16:
"Valóban nagy a kegyességnek a titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben."
Az önvédelmi kérdésem így szól: Lehetségesnek tartom-e azt, hogy Isten megjelenjen testben? Hitem szerint igen. Ez azért fontos, mert nem egy kutatás eredményétől függ, hanem az Istenhez kapcsoló bizalom az alapja. És azért is fontos, mert rámutat egy komoly következményre: bármilyen pontosan is bemutatom - jó esetben - a fenti állításokban szereplő tévedéseket, egyszerűen nem várhatom el, hogy pusztán a tények ismerete hitet adjon másoknak. Ez pedig a közlés utáni kudarctól véd.
Ezek után tekintsük át, hogy tulajdonképpen mire is vagyunk kíváncsiak!
- Mit állítanak azok, akik Jézus történetében Mithras történetét látják? (érdemes közelebbről megvizsgálni)
- Honnan származik ez az állítás, és mi volt az azt először állító előfeltételezése? (tapasztalat, hogy ott van a leglátványosabb hiba)
- Mit mondanak Mithrasról az elsődleges források? Alátámasztják-e azokat az állításokat Mithras esetében, amik a fenti állításban megfogalmazódnak?
- Ugyanígy: mit állítanak és mit nem állítanak Jézusról a fenti idézetekhez kapcsolódóan az újszövetségi szemtanúk?
- Az állítások mely részei bizonyulnak Biblián kívüli állításoknak?
- Az egész kérdéskör megvilágítása szempontjából: mit jelent az, hogy valami hasonlít?
Ezt a listát természetesen a kutatás folyamán lehet tovább bővíteni, egyelőre azonban nem szükséges.
Az első válaszok
Az elsődleges források kezelése nélkül is hozzá lehet fogni a kritikai alap megfogalmazásához. Szerintem ebben a rendszerben az egyik leggyengébb láncszem a hasonló fogalma. Ha jól értem az állítást: Mithras és Jézus életével kapcsolatosan leírtak hasonlóak, s ezt a hasonlóságot használjuk fel arra, hogy azt bizonyítsuk: Jézus története tulajdonképpen a Mithras történet ellopott anyaga.
A hasonlóság fogalmának a körüljárása nem is olyan egyszerű. Egyszerű, ha egy jól lehatárolt rendszerben, pl. a geometriában használjuk ezt a kifejezést. De vajon mit jelent két élettörténet viszonylatában? Mivel az élettörténet egy folyamat, annak számos meghatározható pontja lehetséges. Ezeket a pontokat vetjük össze, és bizonyos számú vélt egyezésnél állítjuk azt, hogy a két élettörténet hasonlít.
Talán érezni fogjuk a hasonlóság ilyen értelmű használatának a gyengeségét, ha összehasonlítjuk a geometria hasonlóságával. Akkor mondunk pl. két háromszöget hasonlónak, ha szögei megegyeznek. Világos, érthető.
De mikor mondunk két élettörténetet hasonlónak? Például hasonló lesz-e Jézus és Mithras élettörténet azért, mert mondjuk ugyanazt ették, ugyanabban a birodalomban éltek, ugyanúgy születtek, ugyanúgy vallási kérdésekkel foglalkoztak. Hány ilyen egyezés jelent szükséges és elégséges feltételt, hogy azt mondjuk: Jézus és Mithras története hasonló?
Megfogalmazhatjuk ugyanezt fordítva is. Ha nem csak azt keressük, ami hasonló, hanem azt is, ami különböző. Itt is ugyanúgy elbizonytalanodhatunk: hány különbözőséget kell elviselnie a két élettörténetnek ahhoz, hogy még mindig hasonlónak tartsuk a kettőt?
Mindezt azért fontos végiggondolnunk, mert tkp. itt is egyfajta összeesküvés-elmélettel állunk szemben. Az egyházi hatalom (jelentsen ez most bármit is) elcsűri-csavarja a tényeket, hogy Mithras történetét Jézus történeteként adja el a köznépnek. Az ilyen jellegű állításokkal az az általános baj, hogy
- mindig elegendő tényt tud felmutatni ahhoz, hogy az összeesküvés gyanúja (és nem bizonyítása!) fennálljon, de
- nem lehet elegendő tényt felmutatni ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan cáfoljuk az általa megfogalmazott állításokat.
Másik kérdéssel is szerencsénk van. Mivel a könyvtárból elhoztam a könyvet, kinyitottam, ami rögtön így kezdődik:
"Franz Cumont híres mondata szerint ha a világ valamely különös véletlen folytán nem kereszténnyé, hanem Mithras-hívővé vált volna, az európai kultúra semmivel sem lenne szegényebb - legfeljebb egy kicsit férfiasabb. A mondatba foglalt nyilvánvaló történeti képtelenségtől ... eltekintve, Cumont gondolatának lényege ma is figyelemre méltó: Kr. u. I-IV. századokban virágzó Mithras-misztériumok egy, szinte a kereszténységhez fogható, sokrétű dogmatikai és morális rendszert, bonyolult rituálét, kötött ikonográfiát és szerteágazó - a csillagismerettől a lélektanig terjedő - világmagyarázati ismeretanyagot hoztak létre."
Némi keresgélés után megtaláljuk Cumont-ot a Wikipédián. Ezek szerint a 20. század első felében alkotó archeológus, történész és filológus volt. E szerint értelmezése a fent idézett két bekezdésnek megfelelően a csillagászati értelmezés volt, amit azonban a későbbi tudósok megkérdőjeleztek annak ellenére, hogy az általa elkészített Mithras-forrásokat továbbra is nagyra értékelik.
Szintén ezen az oldalon, a források között találjuk az egyik tudományos kritikusát, aki szintén a csillagképeken keresztül próbálja értelmezni a szövegeket.
Kezd a dolog érdekes lenni...
3 megjegyzés:
Nagyszerű írás János, igazán elgondolkodtató :-)
Nagyon tetszik! A cél is, a módszer is, ahogy a saját utad, tapasztalataid közreadásával segíted mások munkáját.
Kedvem támadt kipróbálni.
Csak meg ne bánjam :-)
Megjegyzés küldése