- hatalmi visszaélések, amelyek egészen a másik ember szándékos elpusztításáig is mehetnek (az Egyházban főként az inkvizíciót, míg az iszlám kapcsán a terrorizmust emlegetik);
- lelki visszaélések, ami miatt a vallásos emberek léte/élete rosszabb körülmények között zajlik, mint egy vallás nélküli világban lehetne.
Az elemzés szerint a legújabb kutatások nem támasztják alá a második pontban megfogalmazott hiedelmet, ami szerint valamiféle "elnyomó" rendszerrel lenne dolgunk. Bár általánosságban meglehetősen nehéz erről beszélni (pl. destruktivitás a vallásosság bizonyos részeire ugyanúgy jellemző lehet, mint más világnézeteké), de a kutatók úgy tapasztalták a vallásos emberek
- általában egészségesebbek, mint a nem vallásosak,
- általában jobb fizikai állapotban vannak, mint a nem vallásosak,
- az életmód szigorúbb szabályozása mellett kevésbé jelennek meg az önpusztító életviteli stratégiák/gyakorlatok,
- lelkileg egészségesebbek, a problémákkal való hatékonyabb szembenézést segíti elő a vallásuk/hitük.
Sőt, ha igazak ezek a kutatási eredmények, még azt is meg lehet kockáztatni, hogy a végén az is kiderülhet, hogy a vallások tulajdonképpen evolúciós előnyt jelentenek a nem vallásos világnézeteket vallókhoz képest. Úgy tűnik, segítik a hívő embereket a mindennapokban megélt tapasztalatok olyan átértelmezésében, amelyeknek valamiféle végső valóságra való vetítésével az önmagában értelmetlennek tűnő/fájdalmas dolgokat egy nagyobb rendszerben érthetőnek s ezáltal elviselhetőnek élik meg.
Ami pedig a túlélést segíti, azt az evolúció-elméletben így hívják: evolúciós előny.
3 megjegyzés:
Ezt a bejegyzést Dawkins-nak kellene elolvasnia. :-) Ő ugyanis amellett érvel, hogy a vallásra már nincs szükség, mert az valami másnak a mellékterméke. Ezzel tulajdonképpen szembekerül a hivatalos tudománnyal is, hiszen pl. a vallástudomány eleve abból indul ki, hogy az ember képtelen nem vallásos lenni: gyógyíthatatlanul "homo religiosis"-ek vagyunk. Az embernek szüksége van vallásra. A kérdés tehát nem az, hogy jó dolog-e az ember vallásos beállítottsága vagy sem, hanem inkább az: mihez kezd ezzel az alapban benne lévő képességgel?
Szóval, azt csak az elkötelezetten ateisták gondolják, hogy a vallás betegség, amitől meg kell szabadulni - éppen ez a gondolat természetellenes. A többi meg úgy van, ahogy leírtad: ha valaki vallásos, eleve előnyösebben indul az "evolúciós versenyben" (már ha elfogadjuk hogy ilyen létezik), hiszen a vallás mint rendszer élete minden részét alapvetően meghatározza.
Néha vannak kivételek.Könyvajánló: Endraß,Elke
Megbetegítő hit? A hit sok emberre nem hat felszabadító és életét kibontakoztató módon.
http://konyvkapu.hu/endra-elke-megbetegito-hit-magyarorszagi-reformatus-egyhaz-kalvin-janos-kiadoja-9635580444.html
Egyetértek! A bejegyzéssel szerettem volna inkább arra figyelmeztetni, hogy a millitáns ateizmus képe nem elég cizellált: talán valamiféle Gauss-eloszlásként kéne felfogni az egészet. (igen/inkább igen/talán/inkább nem/nem)
Amit vizsgáltak, elég szűk körű, nem a vallások egészéről volt itt szó, amennyire nekem lejött a rövid leírásból.
Kösz a könyvet, egyelőre még ülnek rajta a könyvtárban... de csak nem lesz ez mindig így!
Megjegyzés küldése